Szövegtípusok

1) A kommunikáció fajtája szerint

Dialogikus és monologikus szövegek

· kétirányú kommunikáció = párbeszéd/dialógus
o szerepváltás: szövegalkotó → befogadó → szövegalkotó…
o pl.: társalgás, telefonbeszélgetés, vita, riport, interjú stb.
· egyirányú kommunikáció = monológ
o pl.: előadás, ismertetés, hozzászólás, levél stb.

2) A kommunikációs funkciók szerint

Elbeszélő, leíró és érvelő szövegek

Elbeszélő szöveg
o célja: tájékoztatás, valamely eseménysor elbeszélése
o többnyire időbeliségre épülnek, lineáris szerkezetűek
o elbeszélhető:
- a múltból a jövő felé haladva
- a jelenből visszatekintve a múltba
- „in medias res”
o gyakran párbeszédet építünk be
o jó, ha: fordulatokban gazdag, élményszerűségre, személyességre törekszik
o lehetséges nézőpontok:
- külső szemlélő
- résztvevő
o leíró szövegrészletek is beépülnek: a helyszín, a szereplők környezetének és jellemének bemutatása

Leíró szöveg
o Miről?
- egy személyről,
- a személy jelleméről,
- egy tárgyról,
- egy növényről,
- egy állatról,
- egy vidékről,
- egy munkafolyamatról
o stílusok:
- hétköznapi,
- publicisztikai,
- hivatalos,
- tudományos,
- irodalmi
o szerkezet: általában térbeliségre épülő, láncszerű vagy mozaikszerű
o haladás:
- a részletektől az egész felé,
- az egésztől a részletekig,
- a közelebbitől a távolabbi felé,
- egy pontból kiindulva, koncentrikus körökben,
- kívülről befelé,
- belülről kifelé,
- haladás közben
o munkafolyamatnál fontos az időbeliség
o ritkán jelenik meg a leíró személye, tárgyilagosabb a másik két szövegtípusnál

Érvelő szöveg
o célja: meggyőzés
o általában logikai rendre, ok-okozati kapcsolatra épül, lineáris szerkezetű
o a tételmondatokban megfogalmazott állításokat bizonyítunk vagy cáfolunk (érvek!)
o szóban fontos:
- meggyőző hanghatások,
- kifejező arcjáték,
- hatásos mozdulatok és testtartás

3) A kommunikációs kapcsolat fajtája szerint

· élőszó
o általában igénytelenebb megfogalmazás, lazább mondatkapcsolatok, szabálytalanabb szövegszerkesztés
o gyakran szükséges ismétlés és visszautalás
o előnye: azonnal látjuk, halljuk a hallgatók visszajelzéseit
o pl.: társalgás, meghívás, köszöntés, kérés, felelet, előadás, szónoki beszéd stb.
· írott szöveg
o hat:
- a forma,
- szövegkép,
- a színek,
- a betűformák,
- a tagolás,
- az egyéb nem nyelvi jelek
o többnyire tudatosabbak, igényesebbek, megformáltabbak
o nincs szükség annyi ismétlésre, mert az olvasó többször elolvashatja
o nincs lehetőségünk figyelembe venni az olvasó azonnali visszajelzéseit
o maradandóbban őrzi a nyelvi hagyományokat
o pl.: feljegyzés, levél, dolgozat, önéletrajz, kérvény, hirdetés, értekezés, novella stb.

4) A szövegtípusok kommunikációs színterek szerint

o magánéleti (pl. vicc, levél, falfirka),
o közéleti (pl. felszólalás, hozzászólás),
o hivatalos (pl. kérvény, rendelet),
o egyházi (pl. prédikáció, zsoltár),
o tudományos (pl. előadás, értekezés),
o sajtóban megjelenő, publicisztikai (pl. hirdetés, riport)
o szépirodalmi szövegtípusok (pl. regény, epigramma, komédia).

o Az utolsó kivételével megkülönböztetünk szóbeli és írásbeli szövegeket.

Ezeknek a szövegtípusoknak értelemszerűen hivatalos, publicisztikai, szépirodalmi stb. STÍLUSUK  van, e kategóriák tehát egyben STÍLUSRÉTEGEK is.

5) A szövegalkotás módja szerint

Tervezett és spontán szövegek

· élőszóban gyakran spontán/rögtönözve, előkészület nélkül
o pl.: telefonbeszélgetés, hozzászólás, megjegyzés
· máskor előkészületek:
o anyaggyűjtés,
o jegyzetelés,
o vázlatírás,
o a szöveg vázának felépítése.

o pl: irodalmi dolgozat, tudományos értekezés, peres ügyirat, írásban megjelenő riport