Nyelvtan középiskolásoknak

Tagmondathatáron, illetve beékelődésnél

Tagmondathatáron, illetve beékelődésnél

  • 1.  Tagmondathatár

 

Szabályok

  • Tagmondatok között mindig vesszőt használunk.
  • Akkor is, ha bármilyen kötőszó köti a tagmondatokat, még ha az és, s, meg, vagy szerepel is ott. Pl.: Kenyeret vásárolt, és meglopták.
  • A dolog nehézsége abban rejlik, hogy ehhez tudni kellene, mi a tagmondat. Tagmondat az, aminek van saját állítmánya. Ahány állítmány van a mondatban, annyi tagmondatra osztható.

Feladatok

  • Értsd meg csak találgatom hová utazott.
  • Ismételjem hogy azt kívánom értsd meg?
  • Aki könnyedén ír azt hiheti hogy nagy a tehetsége.
  • Arra kérte menjen a házba és maradjon reggelig.
  • Fél szavából is értettem mi a teendőm merre kell indulnom.
  • Mi lesz velem ha nem szólítasz nem nyújtod felém a kezed?
  • Ha itt galagonya helyett szőlő teremne és én lennék a gazdája mindenkinek adnék egy fürtöt.
  • Tudod mit csinálj ha befejezted a munkát?
  • Jött a lány kérdezte hogy van mostanában.
  • Hozzánk fordult és arról érdeklődött mikorra tervezzük.
  • Érezte hogy alaposan össze kell szednie magát ha győzni akar.
  • Végtelenül büszke volt a fiára és örült neki ha dicsérték.

 

Megoldások

 

2. Ravasz esetek: valami beékelődött a tagmondatomba...

 

2.a) Tagmondatok egymásba ékelődése

 

Szabályok

  • Ez hasonlít az előzőre, csak kevesebb állítmány esetén is van vessző. Ugyanis az egyik tagmondat egy ponton kettéválik, a másik tagmondat pedig ezen a helyen befurakszik. Így a kettészelt tagmondatnak egyik részében lesz állítmány, a másik meg csonka, hiányos, folytatandó lesz. Gondolatban vagy írásban összeköthetjük a szétvágott tagmondatot, így olyan, mintha egy hidat rajzolnánk a beékelt tagmondat fölé.

                Pl.: A barátom, mivel utálja a rockot, sohasem hallgat Eddát.

  • A beékelt tagmondat elé is, mögé is teszünk vesszőt.

 Feladatok

  • A kutyák mintha megérezték volna a bajt csak ültek tovább.
  • A legnagyobb csapás ami egy népet érhet a felelőtlen irányítás.
  • A gerelyt ha van elég erőd hajítsd messzebbre!
  • Az amit hallott nem lepte meg túlságosan.
  • A dolog úgy látszott holtpontra jut amikor Pistinek mentő ötlete támadt.
  • Az eső mintha csapot nyitottak volna ki ömleni kezdett.
  • A lövések zajára az ezredes akit csakhamar utolért a hadnagy a bástyára sietett.
  • Ott ahol te állsz volt régen a harangláb.
  • A reggelidet ha akarod ágyba viszem neked.
  • Az eset úgy látom nem lepte meg.
  • A főnök aki mindig is szigorú ember volt most kijött a sodrából.

 

Megoldások

 

2.b) Beékelődött indulatszó, módosítószó, megszólítás vagy bármilyen közbevetés

 

  • Megkaptam, igen, a leveledet.
  • Menj ki, Ferikém, a konyhába!
  • Már megint, jaj, nyelvtanóra jön!
  • Nézz, drágám, kincseimre!
  • Az óra, persze, már megint dögunalmas volt. 

 

Kiegészítő megjegyzés: a "persze", "természetesen", "nyilván" stb. esetében, tehát az olyan határozószerű szavaknál, amelyek a mondat egészére vonatkoznak, nem kötelező a vessző, hanem az egyéni beszédtempótól függ a használata. Ez igaz beékelődésnél is, mondat elején vagy végén is. Példák:

  • Persze engem nem hívtak meg. (Ha nincs beszédszünet a "persze" után".)
  • Persze, te mindent tudsz. (Ha tartunk beszédszünetet a "persze" után.)

 

Feladatok 

  • Kivittem igen a szemetet.
  • A kocsit természetesen nem mostam le.
  • Elfelejtettem már megint a fenébe a kulcsomat.
  • Sose fogok normálisan elindulni persze a munkába.
  • Segíts rajtam édesem most az egyszer!
  • Hova a fenébe tettem a szemüvegemet?
  • Nem tudod Klári Jóskáék telefonszámát?
  • Téged persze nem kell félteni.
  • Te mindig Klári kedvence voltál.
  • Az elnök megbuktatása igen aljas cselszövés eredménye volt.
  • Irgalom édesanyám mama nézd jaj kész ez a vers is
 

Megoldások

 

Keresés

Elérhetőség