Érvtípusok

Érvelés: Életünk során gyakran előfordul, hogy véleményünk nem egyezik meg mások véleményével. Ha el akarjuk fogadtatni a véleményünket másokkal, akkor a meggyőzés érdekében érveket sorakoztatunk fel, azaz érvelünk.

Érv: Olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk.

A helyes érvelés feltételei: 

– józan gondolkodás
– ugyanazon dolog többféle nézőpontból való vizsgálata (ez főleg a hatékony cáfolathoz kell)

- határozott állásfoglalás


 

Néhány érvtípus:

Belső érv:

  • meghatározásból levezetett érv - azért "belső", mert magából a dologból magyarázható annak jó/rossz volta. Pl.: szeress, hiszen szeretni jó - a szeretet definíciója tartalmazza azt a pozitívumot, ami nem szorul további külső megtámogatásra

Külső érvek:
a) ok-okozati összefüggésen alapuló érvek:

  • okokból levezetett érv: okból okozatra tudunk következtetni, tehát az okot hozzuk fel érvnek, ami igaznak/jónak (hamisnak/rossznak) fogadunk el, és ebből következik majd az okozat igaz/jó (hamis/rossz) volta is (pl.: Pistát bosszú vezérelte, amikor döntését meghozta, tehát a döntése rossz)

  • következményekből levezetett érv: a következményből tudunk az okokra következtetni: aminek ilyen jó/rossz/stb. a következménye, az jó/rossz/stb. kell, hogy legyen (pl. mióta bevezették az új adórendszert, mindenki mosolyog... ha mindenki mosolyog, akkor nyilván jó az új adórendszer...

b) hivatkozások, példák

  • tényekre való hivatkozás - olyan megállapítás, ami további bizonyításra nem szorul, mivel konkrét, tényszerű valóságelemekre alapozódik. Ilyenek pl. a statisztikai adatok, a kutatási eredmények, a jelentések (pl. a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) felmérése szerint a családok 75%-a vállalna több gyereket, ha jobb körülmények között élne, tehát mondhatjuk, hogy a lakosság csökkenésének az anyagiak állnak a hátterében...)

  • általánosan elfogadott dolgokra való hivatkozás, a valószínűség mint érv, az általános emberi tapasztalataink felhozása az érvek között. Pl.: nem hiszem, hogy friss ez a cseresznye, elvégre március van...

  • tekintélyre való hivatkozás - pl. Széchenyi is megmondta... Illetve sokszor szállóigék is betöltik ezt a szerepet: pl. Gyerünk már! "A tett halála az okoskodás!" (Madách)

  • példa - lehet történelmi esemény, nagy egyéniség cselekedete. A példa ilyenkor ismertebb, mint az, aminek igazolására használjuk. De lehet személyes példa is, amikor saját konkrét élettapasztalatainkat hozzuk fel érvként - ez esetben a példa elszigeteltebb, mint az igazolandó dolog.

  • összehasonlításon alapuló érv - itt gyakran költői eszközökkel is találkozunk, mint amilyen a hasonlat vagy a metafora, és ez már inkább a hatáskeltés eszköze, itt érdemes a manpulációra gondolni.

Pl. Petőfitől:
"Kaszálhatd a fűt világvégig,
Holnap kinő az, ha ma lenyesik.
Tördelheted le a fa lombjait,
Idő jártával újra kivirít;
Tövestül kell kitépni azokat -
Akasszátok föl a királyokat!"

 

Egy sajátos technika:

  • ellentéten alapuló érv - ez nem egy újabb érvtípus valójában, hanem egy újabb érvelési technika, ami szívesen ötvöződik más érvtípusokkal (ezt egyébként más érvtípusok is megteszik, tehát nemritkán nehéz besorolni őket). A technika lényege az, hogy nem a támogatni kívánt dolgot erősítjük, támasztjuk alá érvekkel, hanem az ellentettjét szapuljuk. Vagy: feltesszük, mi lenne, ha bekövetkezne az ellentettje a dolognak, s azon sopánkodunk.

Pl. az ellentéten alapuló érvre, ami egyébként ok-okozati összefüggésen alapul, azon belül okból levezetett érv: ha Pista gyanakvó volna, sosem hagyta volna magát félrevezetni
Pl. az ellentéten alapuló érvre, ami egyébként ok-okozati összefüggésen alapul, azon belül következményből levezetett érv: ha nem készítesz házi feladatot, rossz jegyeket kapsz, lerontod az eredményeidet, nem lesz elég pontod a felvételihez, nem arra a pályára kerülsz, amire szeretnél, elrontod az életed, alkoholba fogod fojtani a bánatodat, és idejekorán meghalsz...
Pl. az ellentéten alapuló érvre, ami egyébként általánosan elfogadott dolgokra való hivatkozás: ha az idősek nem volnának gyengébbek és betegesebbek, mint mi, akkor nyilván nem kellene nekik átadni a helyet a buszon..

Érvtípusok megkülönböztetése - párosítós feladat

Az érvek erőssége
A belső érv és az ok-okozati összefüggésekre épülő érvek általánosan erősebbeknek számítanak, mint a példák, hivatkozások. (A fenti összefoglalóban igyekeztem az erősebbek felől a gyengébbek felé tartva felépíteni a felsorolást.) De minden érvtípusban léteznek gyenge és erős érvek. A következményből levezetett érv pl. gyakran erős - pl. a dohányzás káros következményeire való hivatkozás esetében - , de mint a fenti példában is láttuk, ebben a típusban is létrehozhatunk gyenge vagy akár hamis érvet is. A hasonlat, az összehasonlítás pl. tipikusan félrevivő, könnyen manipulációra használható, logikailag gyenge érv szokott lenni, de képszerűsége, esztétikai hatása miatt gyakran erősebb, mint a szilárd logikai alapon nyugvó, de kevésbé érdekes érv (és még igaz is lehet).

 

Cáfolat

A vitapartner érveinek gyengítése, ha lehet, tönkrezúzása. Nem árt érteni, hogy a vitaparner érvei min alapulnak. Pl. egy olyan mondatban, ami több állítást is magába foglal, érdemes a ki nem mondott állításokat cáfolni, ezzel gyengítjük az érvet.

Pl.: Egy tábla csoki: két pohár tej.

Ki nem mondott állítások: a csoki egészséges

                                      a csoki sok tejet tartalmaz

                                      a tej egészséges

                                      egy tábla csoki ugyanolyan egészséges, mint két pohár tej

Cáfolatunkban ezekre az állításokra koncentráljunk, s akkor pontról pontra, logkus érvrendszerrel tudunk vitázni.

                                       

 

Az érvek sorrendje

Szóbeli vitában célszrű a legerősebb érvvel kezdeni, úgy haladni a gyengébbek felé.

Írásban gyakori a gyengébbtől a legerősebb felé haladás:a végére hagyjuk az adu ászt.

Hogyan írjunk érvelő szöveget?

 

Az érvelő szöveg helyes felépítésének menete:
a) Alapos felkészülés: Nem csupán saját érveinket, de a lehetséges ellenérveket is ismernünk kell. Ezért rendkívül koncentrálnunk kell, összeszednünk minden gondolatunkat, majd az összegyűjtött anyagot elrendeznünk és felállítanunk érveinket.
b) A tételmondat meghatározása: Rövid, egyszerű állítást kell kimondanunk, amelyben meghatározzuk, hogy mi mellett vagy ellen érvelünk.
c) Az érvelés (a bizonyítás): Valamilyen világos, logikai alapon felsorakoztatjuk érveinket (fontos, hogy ezt minél változatosabban, azaz különböző érvtípusokat használva), például leggyengébbtől a legerősebb felé haladva. Akkor jó az érvelésünk, ha az értelemre és az érzelmekre egyaránt tudunk vele hatni. Az érvelés végén következtetéseket vonunk le.
d) Cáfolat: Célja, hogy az ellenkező oldal érveiről bebizonyítsunk, hogy azok rossz vagy gyenge érvek, szóval megpróbáljuk cáfolni azoknak a véleményét, akik nem értenének egyet a tételmondatunkkal.
e) Összegzés: Összefoglaljuk véleményünket, és még egyszer megerősítjük a tételmondatunkkal az előbb leírt bizonyítás és cáfolat alapján.

 

Néhány panel érvelő szöveg írásához