Felsorolásnál, értelmezőnél

  1. Mondatrészek felsorolása

 

a) Szabályok

  • Felsorolásnál, tehát azonos szerepű mondatrészek halmozásánál vesszőt használunk. Pl. kenyeret, tejet, almát
  • Ha felsorolásnál és, s, meg, vagy kötőszavak szerepelnek, ott a vessző elmarad. Pl.:
    • kenyeret, tejet és almát
  • kenyeret, tejet s almát
  • kenyeret, tejet meg almát
  • kenyeret, tejet vagy almát
  • Más kötőszavaknál ez nem működik. Pl.: kenyeret, tejet, illetve almát.
  • A stb. elé nem teszünk vesszőt, mert abban a s kötőszó szerepel (s a többi). Pl.: kenyeret, tejet, almát stb.

    

      b) Feladatok

  • Kenyeret felvágottat és tejet vásárolt.
  • Udvariasan de határozottan visszautasította az ajánlatot.
  • Tartózkodó sőt ellenséges volt a magatartása.
  • Kétszer illetve háromszor próbálta.
  • Készen állt a magnó a rádió a lemezjátszó stb.
  • Jöhetsz farmerben estélyiben fürdőruhában vagy akármiben.
  • Ott volt Józsi Laci apám meg a bátyám Miklós Géza és Isti.
  • Ez a ruha igazán csinos sőt bájos.
  • Adj egy kis kenyeret zsömlét kiflit kekszet vagy bármi mást!
  • Editnek három illetve négy bizalmas barátnője van.
  • Hiányzik Peti Géza Kálmán meg Józsi Rudi és Bernát.

Megoldás

  1. Értelmező

a) Szabályok

  • Az értelmező értelmezi azt a szót (általában névszót), ami előtte áll.
  • Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a dolgot (személyt) jelöli, csak kifejti, árnyalja, pontosítja, beazonosítja. Pl. Dobó István, Eger védője…
  • Vigyázat! Ugyanezt csinálhatja az állítmány is az alannyal: az alanyt kifejtheti, azonosíthatja, árnyalhatja. Pl.: Dobó István Eger védője. Itt Dobó az alany, Eger védője pedig az állítmány, ők nem azonos mondatrészek, hanem alany-állítmányi viszonyt létesítenek. Nincs is köztük vessző, AKKOR SINCS, HA BESZÉDSZÜNET VAN. !
  • Az értelmező viszont tulajdonképpen ugyanazt a mondatrészi szerepet tölti be, mint az értelmezett szó. Ha pl. Dobó alany, akkor az Eger védője is alanyként viselkedik, és az állítmány csak eztán jön. Pl.: Dobó, Eger védője, visszaverte a törököket.
  • Az értelmező és az értelmezett közé, tehát az értelmező elé mindig vesszőt teszünk. Az értelmező után is általában vessző van.
  • Az értelmező általában névszó, amit gyakran megelőz melléknév vagy pl. mutató névmás, ilyenkor az egész szerkezet elé tesszük a vesszőt természetesen, nem közvetlenül az értelmező elé. Pl.: Dobó, ez a hős vitéz

 

b) Feladatok

  • Pista az áruló már megint kifecsegte a titkaimat.
  • Üssük agyon Pistát az árulót.
  • Pista egy gyáva áruló ha képes elszökni előlem.
  • Haragom ez a mindent elsöprő indulat utol fogja érni Pistát a gazt.
  • A mi osztályunk a 10/G.
  • A mi osztályunk a 10/G szívesen és könnyedén tanulja a helyesírást.
  • Ki ne ismerné Balambért a hőst?
  • Balambér legyőzi ellenségeit a fekete maszkos törpéket.
  • Mindenki retteg Balambértól a fekete maszkos törpék hős legyőzőjétől.
  • Balambér a fekete maszkos törpék hős legyőzője.

Megoldás